Polihistoria est magistra vitae

Ma időutaztam. Még nem úgy, ahogy a filmekben szokás, nem volt például fluxuskondenzátor (hú, ezt se írtam le még soha), levél volt, a szerzőjével együtt. Több mint tíz éve írta egy számomra nagyon fontos ember, csak valahogy nem ért el hozzám. Fura ez nagyon. Rengeteget változtunk mindketten, nagyon máshogy láttam akkor a világot. Ritkán gondolok ennyire… Tovább »

2008-ban írtam először blogot, azóta semmi. Teljesen jól megvoltam nélküle, nem remegett a kezem, nem tikkeltem. Semmi ilyesmi. Aztán egyszercsak (néhány napja) hirtelen írnom kellett. Végülis nem olyan szörnyű ez. A névadással küzdöttem egy picit, de elégedett vagyok az eredménnyel. Sok pozitívuma van, pl. azt az illúziót kelti, hogy a latin nyelv bármikor a rendelkezésemre áll,… Tovább »